Beszédhibák:
A kisgyermekkori pöszeség túl azon, hogy kedves gyermeknyelvi jelenség lehet a család szemében, túl sokáig fennmaradva komolyabb problémák előidézőjévé válhat. Nem igényel logopédiai segítséget az úgynevezett élettani pöszeség, amely a beszédtanulás kezdetén lép fel a gyermeknél, és amely nem beszédhiba, hanem a fejlődés természetes velejárója.
A pöszeséggel azonban egy idő után el kell kezdeni foglalkozni, terápiáját általában az óvoda középső, illetve nagy csoportjában kell elkezdeni, ellenkező esetben az első osztályban hatással lehet az írás- olvasástanulásra.
A gyermekkori dadogást abban az esetben kell elkezdeni kezelni, ha a probléma már több, mint három hónapja fennáll és a gyermeket már lelkileg is megviseli beszédzavara, esetleg társai csúfolódása. Igaz ugyan, hogy az enyhe dadogás az idő múlásával magától is javul, azonban kis rásegítéssel valódi és gyorsabb eredményeket lehet elérni.
Disz-problémák:
A tanulási zavarok megnehezíthetik - az amúgy más területen maximálisan jó képességű, tehetséges- iskolás gyermek teljes tanulmányi karrierjét. Speciális fejlesztő feladatokkal megelőzhetőek a disz-problémák, illetve újratanítható az írás, olvasás, így csökkenthetőek a már kialakult tünetek. Amint egy olvasási, írásos problémával régóta küzdő gyermek megfelelő, rendszeres fejlesztést kap, fellélegzik az egész család, a pedagógus, és természetesen a gyermek, aki végre megélheti, hogy ő sem butább a többieknél, csak esetleg valamiben egy kicsit más.
Mint minden gyógyítás esetében, itt is a legfontosabb az időben történő felismerés, illetve veszélyeztetettség esetén a prevenciós foglalkozások. Így nagy az esély a későbbi problémák megelőzésére, a „diszes” problémák elkerülésére. Nagyjából középsős óvodás korban érdemes elvégeztetni a szűrőtesztet, vajon vannak-e tanulási zavarra utaló jelek, például a jobb és bal irányok tévesztése, téri tájékozódási problémák, a tükrözve, vagy meglepő irányban történő rajzolás, képolvasás, a szóbeli kifejezés nehézségei, akár makacs beszédhiba, nem szűnő nyelvtani hibák, vagy hallás alapján gyakran tévesztett szavak, félrehallások.