A stressz teljesen normális emberi reakció. Amikor veszélybe kerül testi-lelki biztonságunk, az idegrendszerünk riasztja a hormonrendszert és azonnal stressz hormonok kerülnek a vérbe. (pl. adrenalin, kortizon) Ezek hatására a szívünk gyorsabban kezd verni, a vázizmok cselekvésre készen feszülnek, a légzés gyorsul, az érzékszervek élesen működnek. Biokémiai szinten több cukor bocsátódik a vérbe, a zsírok és fehérjék feldolgozása nő, az anyagcsere felgyorsul, az emésztő folyamatok pedig háttérbe szorulnak. Mindezek hatására reakciókészek és gyorsak leszünk, koncentrációs készségünk a maximumon működik.
De mire is jó ez az egész? Az ősidőkben életmentő volt a harchoz vagy a meneküléshez ez a működésmód, valahányszor szembe kellett nézni a ragadozókkal, illetve a természet erejével. Mai, modern életünkben a környezet bár drámaian megváltozott, testünk mégis őskori módon működik. Életünk tele van kihívásokkal, új feladatokkal, nehéz helyzetekkel, konfliktusokkal, határidőkkel, amikor igencsak jól jön ez a maximumra kapcsolt működés. De egy bizonyos szinten túl a tartós stressz már nem serkentőszerként működik, hanem egészségkárosítóvá válik és megkezdi romboló hatását a testi-lelki egészség, a hangulat, a produktivitás és nem utolsósorban az emberi kapcsolatok terén.
A tartós stressz hatásai
A túlzott mértékű stressz kihasználja a szervezet tartalékait. Szinte az összes szerv számára megterhelő a tartós készenléti állapot.
Az immunrendszer meggyengül, így könnyebben elkapjuk a fertőzéseket, nehezebben épülünk fel. Súlyos testi változások, szervi károsodások is létrejöhetnek, mint pl. magas vérnyomás, szívbetegségek, emésztőrendszeri zavarok, elhízás, fogyás, alvásproblémák, fejfájás, hasfájás, autoimmun betegségek, de csökkenhet a termékenység, gyorsulhatnak az öregedési folyamatok.
Pszichés területen is megjelennek a túlzott mértékű stressz hatásai. Kialakulhatnak hangulatzavarok, alvászavarok, érdeklődés általános csökkenése, általános fáradtság érzés, negatív látásmód, reménytelenség és elégedetlenség érzet, vagy akár memória problémák, koncentrációs zavarok, ítélethozatali zavarok, depresszió, szorongások, ingerlékenység, türelmetlenség, neurotikus tünetek (pl. körömrágás, tic, dohányzás) krónikus fáradtság szindróma.
Mennyi a túl sok stressz?
Ez egyénenként változó, mindenki maga ismeri a határait, bár a stresszbetegség egyik jellemzője a kontrollvesztés is, amikor az illető már nem érzi, mi számára a jó és rossz. Az egyéni stressztolerancia nagyban függ a szociális kapcsolatoktól, a családi, baráti támogatottságtól, az egyén önbizalmától, humorérzékétől, érzelmi intelligenciájától, optimista szemléletétől, illetve a stresszkeltő faktorról való ismereteinek mélységétől (minél több ismeretünk van róla, annál jobban tudjuk kezelni, annál jobban úrrá tudunk lenni rajta)
Mi okozza a stresszt?
Ez szintén erősen egyénfüggő. Mindenkinek az okoz stresszt, amire be van állítódva. Ami valakinek stresszt okoz, az másnak lehet akár szórakoztató kihívás.
Léteznek mégis klasszikus stresszorok, amiket szinte mindenki ismerhet. Ilyen például a munkahelyi elvárások, teljesítményorientáció, anyagi problémák, kapcsolati nehézségek, túlterheltség, vagy családi konfliktusok.
A stressz kezelése
Stressz esetén több választásunk is van. Megpróbálhatjuk csökkenteni magunkon a nyomást, letenni a terhekből, vagy megtanulhatjuk növelni a szervezetünk alkalmazkodó képességétL.
A fokozott aktivitás, a maximális teljesítményelvárások testi-szellemi nyomait az idegrendszeri önregeneráló működéssel próbálja eltüntetni. Ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre van szükségünk, olyan testi-lelki állapotra, melyben tökéletes a nyugalom. Sokat tehetünk magunk javára a rendszeres mozgással, alvással, masszázzsal, természetben való tartózkodással, állattartással és gyógynövényekkel is, de léteznek relaxációs technikák, mint az autogén tréning, mely kifejezetten a stressz elleni védelmet tud nyújtani és a szervezet önregeneráló képességét aktivizálja.